Art

Áprily Lajos: Malom

Egyhangúságban csacska izgalom:
hullámos árban ócska kis malom.

Láncokra verve sok-sok éve már
ezüst vízen arany termésre vár.

A keskeny pallóján aki belép,
megérzi meghitt, ősi életét.

Futó vendége mindig van nehány,
falusi asszony, falusi leány.

De férfiakból már csak vén akad
s az asszonynép is fáradt, hallgatag.

Egykor pedig itt volt a tréfa-hely -
de sok hab elfutott azóta, hej!

Most künn a szél is búsabban dúdol,
míg elbeszélnek a holt fiúról.

Szitál a liszt, a kőkerék forog,
fürödnek künt a csordapásztorok.

A vén kaszál, a gyönge kéz arat,
s a fiú lent a Montellón maradt...

...Kolomp. Lejáratták a tengerit.
És fenn a tölcsér újra megtelik.

És újra hallasz minden régi neszt
s egy régi asszony új mesébe kezd.

A többi meg bóbiskol hallgatag,
nem is tudod: figyelnek? alszanak?

És közben hull a liszt: örök homok -
s a nagy kerék künn sóhajt és zokog

http://aranyosfodorka.blogspot.hu/2007/11/vizimalom.html