Csele-patak és malmai

Vízfolyás hossza: 
kb. 30 km
Vízgyűjtő terület mérete: 
Eredet magassága: 
220 m
Torkolat magassága: 
80 m
Összes esés: 
140 m
Meder átlagos szélessége: 
1-2
Meder átlagos mélysége: 
1
Vízfolyás energiája: 
Vízfolyás torkolata: 
Vízfolyás mellékfolyói: 
egykor: 
kb. 24 db
jelenleg: 
kb. 1 db
Korábbi távolságuk: 
0,5-1
Létező vízimalmok: 
Elpusztult vízimalmok: 
Főbb települések: 
Főbb felhasználó ipar: 

Térképen

Térképen: 

Történet

A Csele-völgyi malmok első írásos említése 1331-ből való. Ekkor Csele és Mohács községek népei versengtek egymással malmuk, halastavaik és erdeik használati joga miatt. A törökdúlás alatt a környék teljesen elnéptelenedett, a falvak elpusztultak, de érdekes, hogy a malmokról maradt fenn adat. Bizonyosan tudjuk, hogy 1591-ben Mohácson négy patakmalom teljesített szolgálatot S mivel századokkal később is ennyi volt, feltételezhetjük, hogy ugyanazon létesítményekről van szó. A legközelebbi említés 1721-ből való. Ezen irat felsorolja mind a négy cselei vízimalmot, a tulajdonosok megjelölésével. Kiderül, a mind a négyet szerb gazdák birtokolták.

Nagy a valószínűsége, hogy a malmokat a XVII. század végén betelepült tehetős szerb kereskedőcsaládok (Popovics, Deszpenity, Demetrovity, Brkity) építették újjá. Egy 1827. áprilisában kelt irat is nagyon értékes információkat rejt, hiszen elárulja a város összes cselei malmának tulajdonosai mellett az üzemek főbb paramétereit is. E szerint abban az időben a malmok tulajdonosai még mindig a szerb családok leszármazottai voltak. Észak felől sorban haladva a malomtulajdonosok: Stájevits Ferenc, Gyurok Miát(Orbán Mátyás), Janics Miát és Kersits Pál. 

Jelenkor

Leírás

Feliratkozás RSS - Csele-patak csatornájára