Aranymosók és hajómalmok

A Komárom környékén használt hajómalmokról és molnáraikról nyílik kiállítás a komáromi Klapka György Múzeumban, holnap pedig kétnapos konferencia kezdődik a szőnyi művelődési házban.

A rendezvényt a Megyei Népművészeti Egyesület szervezi. A hagyományos komáromi mesterségek közül korábban az aranymosóknak és a tulipántos ládák készítőinek szenteltek értékmentő kiállítást és konferenciát. Előadásokat tartanak a Duna csallóközi szakaszán lévő vízimalmokról, majd a Budapest és Baja között lévő hajómalmokról és bemutatják a székesfehérvári Szent István király Múzeum új állandó kiállítását és Hegedűs Sándor hajómalommakett-készítő munkáit. A résztvevők a Monostori erődben megtekintik a Kenyérmúzeumot, majd a szlovákiai Gútán felkeresik a Hajómalom Múzeumot.

Komárom környékén az ipari forradalomig több hajómalom működött, melyek a vízfolyással együtt vándoroltak. A hajómalom két hajóból állt: a víz belső oldalán lévő völgyhajóból és a parthoz közel álló házhajóból. A házhajóban volt a malomszerkezet és a molnár lakóhelye, a völgyhajó nyitott volt és csak arra szolgált, hogy a két hajó között forgó lapátkerék tengelyének egyik vége rajta nyugodjon.

A Nagy-Dunán egykor működő hajómalom újjáépített példánya jelenleg Gútán tekinthető meg. A gútai hajómalmot a komáromi hajógyárban építették újjá. Mivel a Dunán nem találtak biztonságos helyet számára, ezért felvontatták a Vágon Gútára. A hajómalom a város közepén kialakított mesterséges szigeten található, amelyre Európa leghosszabb fedett fahídja vezet.

Film az eseményről: http://www.hidtv.net/videok/2010/04/02/malmok-molnarok-komaromban/
 

2009. november 20., péntek (Egész nap)