Kereszt-malom, Mohács

Adatlap
Tájegység: 
Dél-Dunántúl (Magyaro.)
Település: 
Mohács
Elhelyezkedés: 
3.50 km-re a település határától
Vízfolyás: 
GPS: 
46° 1' 51.9636" N 18° 40' 51.9636" E
Malom első felépítése (század): 
XIII. század
Malom első említése (század): 
XIV. század
Jelentősebb átépítése (század): 
XVIII. század
Malom első felépítése: 
XIII. század
Malomhely első említése: 
XIV. század
Jelentősebb átépítése: 
XVIII. század
Lebontás: 
XX. század
Malomjelleg: 
Nincs meg
Védettség: 
Nincs
Állapot: 
Elpusztult
Meghajtás: 
Felülcsapott
Vízikerekek száma: 
eredetileg 2, 
jelenleg 0
Vízikerekek elhelyezkedése: 
Épület mellett, szabadon
Malom típusa: 
Patakmalom
Patakmalom típusa: 
Malomcsatornára települt
Élővízi kapcsolat: 
Nincs
Gépezet: 
Nincs adat
Gépezet típusa: 
Szita
Épület szintjeinek száma: 
Nincs adat
Alapterület: 
0,0 m2
Összterület: 
0,0 m2
Eredeti felhasználás: 
Gabonaipar
Jelenlegi hasznosítás: 
Üres telek
Malomtulajdonos: 
Nincs adat
Telefonszám: 
Nincs adat
Cím: 
Magyarország, . Mohács, . A malom a város északi külterületén, a Szőlőhegynek nevezett vidéket Bár felől határoló Csele völgyben volt található.
Megközelítés: 
Autóval az 56-os főútvonal 44. és 45. kilométere között lévő Somberek-Pécsvárad felé vezető úz kereszteződésében volt a malom. A nevét is a kereszteződésről kapta.
Látogatható: 
Nem
Legközelebbi vízimalmok: 
Eladó: 
Nem tisztázott

Térképen

Szélesség: 46° 1' 51.9636" N
Hosszúság: 18° 40' 51.9636" E

Történet

A Cselepatak mohácsi határban levő szakaszán felülről a harmadik volt az ún. Kereszt-malom, melynek egykori tulajdonosai: Simonkovics Mihály, Kersó György, Kersó Pál, ifj. Kersó Mártonné, id. Kersó Márton, Pavkovics Antal és Kovacsics István voltak. Kataszteri helyrajzi száma: 11263/1 A malom a sombereki útnak és a Mohácsi országútnak az elágazásában feküdt. Tisztán vízi erőre, két pár 0.95 m átmérőjű kőre volt berendezve. 1950-ben a malom korábbi sváb tulajdonosait kitelepítették, a malom új tulajdonosát Letnig Lajos mohácsi lakost pedig kötelezték, hogy a malomfőt a malomárok medréből távolítsa el, a malom vízikerekeit emelje ki és az árapasztó zsilip rekesztő tábláit is végleg távolítsa el.

Jelenkor

A malmot 2000-ben akkori tulajdonosai lebontották.

Leírás

A malom két felülcsapott vízikerékkel volt meghajtva. Az első felülcsapott vizikerék tengelye 90.66 méter magasságban volt. Átmérője 1.90 m; szélessége 0.88 méter volt. A második felülcsapott vizikerék tengelye 90.65 méter magasságban volt. Átmérője 1.90 m; szélessége 0.84 méter volt. A malom tulajdonosokat a malomárok tisztántartása felfelé 530 m. távolra, felelé pedig 180 m. távolra terhelte. A malom felett – tőle 9 m. távolban –volt egy zsilip, melyen keresztül a víz a kis árapasztó csatornába s ebből a felső malom felett kiágazó vadárokba jutott, mely aztán itt a keresztmalomtól lefelé 20 m.re egyesült ismét a malomárokkal. – Ezen zsilipnek küszöbmagassága 91.56 m volt. A rekesztőtábla magassága 0.48 m s a nyilás szélessége 0.86 m volt. A malomfejnek 3 nyilása volt, melyek közzül a középső a szabadzugó, s ennek nyilás szélessége 0.32 m volt. A rekesztő tábla magassága 0.55 m volt. a kerékre vezető zugók nyilás szélessége 0.58 m, s a rekesztő tábla magassága 0.53 illetve 0.54 m volt. A küszöb magasság 91.64 m. A felvett magasságok a Duna szinére, illetve annak ez idő szerint érvényben levő tengerszin feletti magasságára voltak vonatkoztatva. Ugyanis a Dunának a vize a Cselepatak torkolatánál 81.55 m volt az Adria felett, és ez szolgált kiindulásul. Lejtezési fixpontul magállapittattak: a Vizrajzi Osztály által a Sombereki utnak a mohács-baari országutba szakadásánál letett – de még eddig be nemlejtezett első rendü magassági alappontja, mely egy terméskőbe erősitett vasgomb és ennek teteje az emlitett alapsikra vonatkoztatva =97.104 m. II. Lajos király emlékoszlopa párkányának észak-nyugati sarka, melynek magassága =96.542 m. A felső szomszédos malom ettől 573 m.-re volt s tulajdonosai Pabula Lázár és társai. Az alsó szomszédos 405 m.-re levő malom tulajdonosa Pavlovics Demeter volt.