Muzsalyi-m, Röjtökmuzsaj

Adatlap
Település: 
Röjtökmuzsaly
Elhelyezkedés: 
Nincs adat-re a település központjától
Vízfolyás: 
GPS: 
47° 33' 39.96" N 16° 50' 5.2836" E
Malom első felépítése (század): 
XVII. század
Malom első említése (század): 
XVII. század
Jelentősebb átépítése (század): 
XX. század
Malom első felépítése: 
XVII. század
Malomhely első említése: 
XVII. század
Jelentősebb átépítése: 
XX. század
Legutóbbi felújítása: 
XXI. század
Malomjelleg: 
Megvan
Védettség: 
Helyi védettség
Állapot: 
Felújított
Meghajtás: 
Alulcsapott
Vízikerekek száma: 
eredetileg 2, 
jelenleg 1
Vízikerekek elhelyezkedése: 
Épület mellett, szabadon
Malom típusa: 
Patakmalom
Gépezet: 
Nincs adat
Gépezet típusa: 
Nincs adat
Épület szintjeinek száma: 
Nincs adat
Alapterület: 
Nincs adat
Összterület: 
Nincs adat
Eredeti felhasználás: 
Gabonaipar
Jelenlegi hasznosítás: 
Múzeum
Malomtulajdonos: 
Verseghy kastélyban működő Szidónia Kastélyszálló
Telefonszám: 
+36 (99) 380 911
Cím: 
Magyarország, . Röjtökmuzsaj, Muzsaji utca.
Megközelítés: 
Röjtökmuzsaly muzsalyi részén.
Látogatható: 
Igen
Nyitvatartási idő: 
Máj. 1-okt. 31.: H-V 11-20
Legközelebbi vízimalmok: 
Nincs adat

Térképen

Szélesség: 47° 33' 39.96" N
Hosszúság: 16° 50' 5.2836" E

Történet

1732-től Gróf Széchenyi Zsigmond, 1745-től Gróf Széchenyi Antal, 1787-től Gróf Széchenyi Lajos volt a muzsaji malom tulajdonosa. 1836-ban került Ürményi Miksa tulajdonába, majd 1859-től fia, József örökölte. Halála után 1877-től öccse, II. Miksáé volt, aki 1897-ben eladta a Piller testvéreknek. Ők három évig működtették, majd eladták. 1880-ban Svertner József csornai származású molnár vette meg a malmot. Ő átalakíttatta a malomépületet, padlózatot két lépcsővel lesüllyesztette, a lakás egyik helyiségbe gőzgépet állíttatott ami tizenöt évig működött. Leszereltette a két fa vízikereket és helyette egy nagy Zuppinger rendszerű vasból készült vízikereket tetetett fel, aminek egyméteres deszka lapátjai voltak. A Ganz-Danubius hengerszékből kettőt vásárolt, egy duplát búzaőrlésre, egyet a rozs őrlésére. Visszaállította a régi cilinder szitát is. A nagy beruházás miatt azonban eladósodott, el kellett adnia a malmot. 1902-ben Varga Mihály, egy idősebb fertőszentmiklósi molnár lett a tulajdonos.

1907-ben Bausz Miklós, később röjtökmuzsaji kastély tulajdonosa vásárolta meg. A malom utolsó tulajdonosa a Bausz család volt. A családfő halála után még az özvegy vitte tovább a vállalkozást, mert fia akkor 15 éves volt. Bausz Gyula a műszaki főiskola elvégzése után 1924-ben átvette a malmot és modernizáltatta. Elektromos áram fejlesztésére rendezkedett be, 1931-ben gabonatisztító, koptató gépeket helyeztek el a felső szintre, áztató berendezéssel és porleszívóval. 1936-ban a malmot Pohl E. és Fiai szombathelyi gyárában gyártott, Francis rendszerű viziturbina hajtotta meg.. A malom éjjel-nappal üzemelt. A gabonaőrlést 1951. június 8-án megszüntették, de a darálást a helyi termelőszövetkezet folytatta. 1952-ben őröltek benne utoljára.

1987-ben a teljes tetőzetet kijavította néhány lelkes falubeli. 1991-ben a muzsaji malmot a Műemlékvédelmi Felügyelőség kívülről tataroztatta. A tulajdonos halála után az épületet a Szidónia kastélyszálló tulajdonosa vette meg és üzemelteti. Odafigyelésének köszönhető, hogy a berendezés, eszközök viszonylag jó állapotban maradtak meg. A turbinaházat elbontatta, egy vízikereket állíttatott helyre.

Jelenkor

Jelenlegi tulajdonosai 2004-ben korábbi feltételezett állapotába építették át. A két ma is működőképes felújított Ganz hengerszék a múzeumban látható, helyette archaizált hengerszékes őrlést mutatnak be.

Leírás

A malmot a 1670-80-as években a Széchenyi család építette az Ikva egyik ága mellett áll, közvetlenül a muzsaji kápolna felett. Első kétszáz évében „két kerékre és két kőre” járt. Két hatméteres vízikereke két malomkövet hajtott, az egyik kő végezte a kenyérgabona őrlését, a másik az állati takarmány darálását. Ekkoriban Röjtök és Muzsaj határának csaknem teljes egésze és a röjtöki Nagyerdő egyetlen tulajdonosa Széchenyi György, Széchenyi István ükapja volt.

Méreteiből ítélve, és az építés módja miatt a malom építése óriási költséget emésztett fel. Az országban is rendhagyó módon, a malom egyharmad része cölöpökre épült, mert az Ikva áradásakor óriási nyomás nehezedett rá. A cölöpöket sűrűn egymás mellé verték le a mederbe 90 cm szélességben olyan mélyre, hogy a talajvíz ellepje azokat. A víz alatt nem kaptak levegőt, így azok a meszes víztől megkövesedtek. Ezekre a cölöpökre fektették ugyanolyan szélességben, kétsorosan a kb. 2 m hosszú, 80 cm magas faragott köveket, amire a téglafalat építették. Ennek tégláit a helybeli téglavetőben készítették és égették, néhányon látható a földesúr nevének kezdőbetűje, címere is.