Naszályi vízimalom

Adatlap
Település: 
Naszály
Elhelyezkedés: 
0.30 km-re a település központjától
Vízfolyás: 
GPS: 
47° 41' 54.6072" N 18° 15' 46.4364" E
Malom első említése (század): 
XVII. század
Jelentősebb átépítése (század): 
XVIII. század
Malomhely első említése: 
XVII. század
Jelentősebb átépítése: 
XVIII. század
Legutóbbi felújítása: 
XXI. század
Malomjelleg: 
Megvan
Védettség: 
Műemlékvédelem
Azonosító: 
6336
Állapot: 
Felújított
Meghajtás: 
Nincs adat
Vízikerekek száma: 
eredetileg 6, 
jelenleg 1
Vízikerekek elhelyezkedése: 
Épület mellett, szabadon
Gépezet: 
Nincs adat
Gépezet típusa: 
Nincs adat
Épület szintjeinek száma: 
Nincs adat
Alapterület: 
Nincs adat
Összterület: 
Nincs adat
Eredeti felhasználás: 
Nincs adat
Jelenlegi hasznosítás: 
Szállás
Malomtulajdonos: 
Nincs adat
Malomgondnok: 
Bán Gellért
Telefonszám: 
Nincs adat
Cím: 
Magyarország, . Naszály, Malom köz.
Megközelítés: 
Naszály központjából kivezető út mentén.
Látogatható: 
Nem
Legközelebbi vízimalmok: 

Térképen

Szélesség: 47° 41' 54.6072" N
Hosszúság: 18° 15' 46.4364" E

Történet

A legelső hiteles adat: 1694-ben megemlítik a malom használatát és a bérlő nevét. A bérlő neve: Rosas Molnár István volt, a malom neve Kőrösi malom. A malom a Fényes nevű melegvizű forrás mentén található, egy másik malommal együtt. A tulajdonos, gróf Száki László egy adomány levélben a következőket írja 1695-ben: "A több között Naszály falu mellett való malom végett, melyben ennek előtte Molnár Farkas János volt a molnár. Molnár gazda mostansággal pedig gazda nélkül lévén azon malom, mivel azon Molnár Farkas János a tatároktül levágatott és a malom gazda nélkül félben épületben maradván.

 

Jelenkor

Az 1951. évi államosítást követően a malom a helyi termelőszövetkezet tulajdonába került, raktározó helyiségként, kukorica, terménydarálóként működött tovább. Ötven év alatt teljesen lepusztult, az épület környezete is teljesen elhanyagolt lett.

2001-ben a naszályi önkormányzat pályázatot írt ki a malom felújítására és hasznosítására, a műemlék jelleget megtartva, az Önkormányzat által is elfogadott funkcióval történő működtetésre. Az eredeti tervek szerint a malom szállóként, étteremként és szabadidős centrumként működött volna. A felújítás megvalósult, meghagyva az alapvető jegyeit, kiegészítve kiszolgáló épületekkel a malomkerék is kicserélésre került. Egyetlen gond: magántulajdonú, szögesdrót kerítés veszi körül és nem látogatható.

Leírás

Szabadon álló, téglalap alaprajzú, nyeregtetős malomépület, Ny-i oldalához épült alacsonyabb, félnyeregtetős toldalékkal. Belsőben faragott oszlopokkal alátámasztott födém, az egykori malom szerkezetének részeivel, vörös mészkő zsilippel. A telken több melléképület. Építtette az Esterházy család a 18. század második felében. A malom K-i homlokzata melletti malomárkon, az épület ÉK-i sarkához épülve, téglahíd. Szabadonálló, téglány alaprajzú, cseréppel fedett nyeregtetős malomépület, az épület nyugati oldalához, annak teljes hosszában ragasztott toldalékkal. Keleti homlokzata mellett fut a malomárok, melyen - az épület északkeleti sarkán - téglahíd ível át. Az épület délkeleti sarkán egy malomkerék maradványai még fellelhetők. Keleti homlokzata alsó részén - a jelenleg is meglévő malomkerék mellett - két további kerék lenyomata látható. Ugyanakkor a malomárokban csupán egy korábbi kerék betonozása figyelhető meg. Ezek alapján föltehető, hogy a korábban háromkerekes malmot később kétkerekessé alakították.Az épület délnyugati részéhez vörösmészkőből készült zsilip csatlakozik.

A malomról 1845-ből a következő adatok maradtak fenn:

Forgókerék 4 db
Állókerék 2 db
A víz mennyisége 26 köbláb volt
Szárazfej 8
Egy kerék lejárata 24 óra alatt 10,33
Naponkénti vám 6,24
Évenkénti vám 1872
Bérlő évenkénti kötelezettsége :  
gabona 1422
készpénz 4Ft/50 pengővel 6399

Az összesen 35 tatai és gesztesi malom közül a naszályi az 5. helyen állt a beszolgáltatással. Mivel a malom mellett meleg víz folyt, az évi 365 napból 288 napig üzemelt.