Túristvándi vízimalom

Adatlap
Tájegység: 
Alföld (Magyaro.)
Település: 
Túristvándi
Elhelyezkedés: 
0.50 km-re a település központjától
Vízfolyás: 
GPS: 
48° 2' 48.8472" N 22° 38' 35.1636" E
Malom első felépítése (század): 
XIV. század
Malom első említése (század): 
XIV. század
Jelentősebb átépítése (század): 
XVIII. század
Malom első felépítése: 
XIV. század
Malomhely első említése: 
XIV. század
Jelentősebb átépítése: 
XVIII. század
Legutóbbi felújítása: 
XX. század
Malomjelleg: 
Megvan
Védettség: 
Műemlékvédelem
Azonosító: 
8513
Állapot: 
Felújított
Meghajtás: 
Alulcsapott
Vízikerekek száma: 
eredetileg 3, 
jelenleg 3
Vízikerekek elhelyezkedése: 
Épület mellett, szabadon
Malom típusa: 
Parti malom
Gépezet: 
Felújított
Gépezet típusa: 
Hengerszékes
Épület szintjeinek száma: 
3
Alapterület: 
Nincs adat
Összterület: 
Nincs adat
Eredeti felhasználás: 
Gabonaipar
Jelenlegi hasznosítás: 
Múzeum
Malomtulajdonos: 
Túristvándi Község Önkormányzata
Malomgondnok: 
Pogány Károly
Telefonszám: 
+36 (70) 379 5034
Cím: 
Magyarország, 4944. Túristvándi, Malom utca.
Megközelítés: 
Nyíregyházáról Vásárosnamény felé a 41-es úton, valamint Nyírbátor felé a 491-es úton.
Látogatható: 
Igen
Legközelebbi vízimalmok: 
Nincs adat

Térképen

Szélesség: 48° 2' 48.8472" N
Hosszúság: 22° 38' 35.1636" E

Történet

Túristvándi egyik jellegzetessége a XVIII. század végén épült vízimalom. Védett műemléki környezetével különleges látványt nyújt. Már 1315-ben a Kende féle levéltári anyagok is megemlítik létezését Istvándiban, de a jelenleg is működőképes malom ősét a Mária Terézia korából való 1752-es levéltári anyagokhoz kötik.

Jelenkor

1995 és 1998 között a Kincstári Vagyoni Igazgatóság felújította, a malom szerkezete így működésre, őrlésre alkalmas ma is. Az épületben tartalmas kiállítás mutatja be a vízimalom történetét és a berendezések működését.

Leírás

Ipartörténeti szempontból egyedülálló a XVIII. században épült - ma is működőképes, bemutató jelleggel be is indított - népi stílusú vízimalom. Három alulcsapós vízikerekével Közép-Európában is ritkaságnak számít. Az épület belsejét 11 ablak világítja meg. Kívülről 3 erkély díszíti, melyekről csodálatos kilátásra van lehetőség a környékre és a folyócskára. Érdekessége,hogy szerkezete favázas, fazsindelyes a teteje, melyen két torony található. Minden lényeges építőeleme fából készült. Az épület déli oldalán találhatók a kerekek, a vízi láda és a duzzasztó zsilip, mely szerkezetek a malom "lelke". 1888-ban Báró Kende Zsigmond - a falu legjelentősebb földbirtokosa - felújíttatta a malmot. A mai - 1952-ig használt - malom korszerűsítését 1927-ben végezték el, ekkor helyezték el benne az 1904-ben készült gépészeti berendezéseket a Ganz hengerszékeket. 1928-ban az addigi olajmécses és petróleumlámpa helyett dinamót szereltek fel a belső világítás megoldására. Hamarosan a Túr vízállása nagyon alacsonnyá vált, ezért vízügyi szakemberek a malom lebontását javasolták. A Báró ebbe nem egyezett bele, szabályoztatta a Túr folyót. 1952-ben államosították, megtartása körül éles viták dúltak. Működését leállították, le akarták bontani, gondatlanság miatt már majdnem tönkrement. 11 év elmúltával mégis a restaurálás mellett döntöttek, mely 1965-re elkészült, azóta is működik a páratlan értékű ipari műemlék, mely Közép-Európa legnagyobb favázas működőképes vízimalma. A malom három kerékkel működött, ezekből kettő lisztet őrölt, a harmadik pedig darált. Az őrlést és darálást kővel végezte, henger nélkül. Ennek a malomkőnek egy darabja ma is látható a bejáratnál. Két hengerszéke közül az egyik a gabonaszemek töretését, a másik az így keletkezett darálékot, a dercék őrlését végezte.