Malomtípusok

Vízimalmok

Erőforrásként vízi energiát felhasználó malomszerkezet. Főként őrlésre, darálásra, hántolásra, kásatörésre és fűrészelésre használták. A vízimalmok folyók vagy patakok mellé emelt épületek, melyeknek gépeit vízikerék hajtja meg, de vannak olyan vízimalmok, melyeket erre a célra készített hajókra építenek és nagy vízhozamú, de kisesésű folyókon horgonyoznak ki. Ezek a hajómalmok.

Alulcsapott

Alulcsapott vízikereket a víz mozgási energiáját hasznosítja működéséhez. Hatásfoka klasszikus kivitelű keréknél 15–30% között mozog. Ha a lapátok kialakításán változtatunk, a vizet terelőkkel a kerékhez vezetjük, a kerék méretét ideálisra méretezzük, akkor sem tudjuk igazán túllépni a 50%-os hatásfokot.

A víz esése ennél a típusnál jellemzően 0,75 és 3 m között mozog, a vízmennyiség pedig jellemzően 0,5–5,0 m3/s vízfogyasztásig készül. Az alulcsapó vízikerék kerületi sebessége jellemzően 1,6–2,2 m/s.

Derékban csapott

 A derékbacsapó vízkerék egyrészt a víz mozgási energiáját, másrészt részben annak helyzeti (kinetikus) energiáját hasznosítja. Egy jobban megépített derékbacsapó vízkerék hatásfoka elérheti a 85%-ot, ami vetekszik a turbinák hatásfokával is. Ennek a vízkeréknek a "fordított működtetésével" tartják többnyire szárazon a Holland Mélyföldet a szélmalmok, az ún. wip mole-ok. Ezt a típusú kereket később továbbfejlesztette Sagebien francia mérnök, amely már szerkezeti acélból és előrehajló lapátokkal készült. Ezek a fajta kerekek több méter szélességben is készülhettek.

Felülcsapott

 A felülcsapó vízkerék hatásfoka a legmagasabb az összes vízkerék közül, ennek értéke akár 85% fölött is lehet, mely érték a turbinák hatásfokával is vetekszik . Ez a keréktípus cellás kialakítású, ami a víz helyzeti (kinetikus) energiájának hasznosítása miatt szükséges. A cellákba folyó víz a súlyánál fogva fordítja át a kereket, és ehhez adódik még hozzá a víz mozgási energiája is. A magas hatásfoknak ára van: általában a víz egy mesterségesen megduzzasztott tóból, a malomtóból érkezik a kerékre, a malomcsatornán keresztül. Gondoskodni kell olyan csatornáról is, mely pl. az áradások idején a többletvizet elvezeti. A víz esésmagassága 2,5 m–10 m-ig terjed, de jellemzően 4-5 m. A vízmennyiség legalább 0,7 m3/s, és a kerék kerületi sebessége is általában 1,5 m/s.

Turbinás vízimalom

Ennél a hajtástípusnál az eddig felsoroltak helyett már a víz esésétől függően Francis, Kaplan vagy Bánky turbinát építettek be. Hatásfokuk és leadott teljesítményük jobb volt, mint a vízikerekeké.

Hazánkban a három felsorolt turbinatípust alkalmazták a malmok meghajtására. Működtetésük lényegesen egyszerűbb és megbízhatóbb volt. Hatásfokuk elérte a 90%-ot. A vízturbinával felszerelt malmok hajtásrendszere lényegesen egyszerűbb és könnyebben szabályozható volt.

Kanalas malom

A legősibb malomtípus. A vízikerék vízszintes kialakítású (horizontális), forgássíkja egybeesik a forgó, felső malomkő forgássíkjával.  Ezeknél a vízikerék és a forgó malomkő tengelye közös, így szerkezetük a lehető legegyszerűbb volt. Általában nagyesésű folyók, patakok mellett alakították ki őket. Hátrányuk kis elérhető teljesítményük. A vizet sugár irányból engedik a kanalakra egy kivályt belsejű fatörzsön vagy fából készített csatornán keresztül. A malomkő fordulatszámának szabályzását a kerékre engedett víz mennyiségével érik el. Jelenleg Romániában Krassó-Szörény megyében üzemel még négy darab, a Karas folyón.

Hajómalom

 A hajómalmot az alulcsapó vízimalom egyik fajtájának tekinthetjük. Széles folyókon – leginkább a lassú szakaszokon –, örvénymentes helyeken horgonyozták le. A hajómalom két hajóból, az úgynevezett házhajóból és völgyhajóból áll, melyek gerendákkal vannak egymással összekötve. Közöttük van a lapátos vízikerék. A házhajó egy fedett épület, amelyben az őrlőberendezés és az áttételszerkezetek vannak elhelyezve. A völgyhajó kisebb és fedetlen, s a malom gerendelyének, illetőleg a kerék második megtámasztási pontjául szolgál. A lapátos kerék a folyó tükre felett keresztben fekszik és a víz folyása által van mozgásba hozatva, ez hajtja a gerendellyel összeköttetésben levő fogaskerekek közvetítésével a malomművet.

A hajómalom a mederbe levert karókhoz vagy pedig vasmacskákhoz lánccal, néha közvetlenül a parthoz kötéllel van kikötve.

Forrás: © Tamás Péter, Vízimalom típusok